1978-ban Elvin Hayes és Wes Unseld fémjelezte fővárosiak hét meccsen legyőzik a Seattle Supersonics gárdáját, s megszerzik fennállásuk egyetlen bajnoki címét. Bár a következő évben még eljutnak a fináléba, de az öregedő sztárokkal felálló Bullets sima vereséget szenved a Sonicstól, és ezzel megkezdik közel három évtizedes zuhanórepülésüket. A Washingtonon a névváltoztatás sem segített, és a dicsőséges korszak óta eltelt huszonöt év alatt mindössze nyolcszor sikerült elérni a rájátszást, miközben a csapatban a liga legjobbjai közé tartozó sztárok pattogtattak. 1996-ban adott utoljára életjelet magáról a gárda, amikor Bernie Bickerstaff a Chris Webber-Juwan Howard-Rod Strickland tengely köré szerveződő Washingtont rájátszásba segítette. Ezután azonban újabb, küszködéssel teli időszak következett, amelyhez nagyban hozzájárult Webber Sacramentóba költöztetése és helyette a legjobb kisemberek között számon tartott, de motiválatlan Mitch Richmond D.C.-be hozatala. A változás szele 2001-ben érte utol a fővárosiakat, amikor Michael Jordan résztulajdonosi szerepet vállalt a vergődő „mágusoknál”. Az egykori „főbika” előbb végignézte, ahogy sztárokkal teletűzdelt csapata a mezőny végén kullog, majd kipucolta az egykori csillagokat a Wizardsból, végül a következő évben a pályára is visszatért. Az ambiciózus tervek ellenére a play-off hiú ábránd maradt, és a 2001-es draft első helyén választott Kwame Brown tanulóévei is csalódást keltettek. Két sikertelen év után Jordan visszavonult, s a vezetői széket elfoglaló Ernie Grunfeld rögvest nagyszabású újjáépítésbe fogott. 2003-ban Larry Hughes mellé leszerződtette Gilbert Arenast, majd Jerry Stackhouse ellentételezéseként megérkezett Antawn Jamison is, létrehozva ezzel az ex-Warriors különítményt. Így közel 10 év után újra egy fiatal, ponterős triónak köszönhetően került a Wizards a felsőházba.